Nyuszika hozzon........

Mivel
mindig ideje korán elkezdem a gyermeket az éppen közelgő ünnepre felkészíteni,
már jó ideje lebeg a levegőben, hogy jön a Nyuszika, és majd hoz valamit.
Egyelőre ott tartunk, hogy csoki tojást fog hozni, A többiről bölcsen
hallgatok, mivel még én sem tudom pontosan, hogy a sok ötletből mi lesz az,
amit valójában meg is fogok venni. Jelenleg egy nyuszis nyomda, és gyurma a
biztos. A vágható gyümölccsel kapcsolatban elbizonytalanodtam, mivel annyit
azért nem játszik a konyhájában, továbbá láttam akciós Hello Kitty kicsi
cicákat is bútorral, ami tök jó lenne a babaházba, viszont jobban belegondolva
pár műanyag vacak. Továbbá lesz névnapja is hamarosan, és a jó idő
beköszöntével az is látszik, hogy most egy darabig azért itthon nem fogunk
nagyon sokat játszani. Szerencsére.
Azért Emma lelkesen töri a fejét, hogy mit hozzon a Nyuszika, persze hozzon Tádé
cicát meg plüsscicát, de meglepődve hallottam a minap a József napi vásárban,
hogy a Nyuszika hozzon cicás sapkát is. Az történt ugyanis, hogy Emma egyetlen
tavaszi sapkáját sem volt hajlandó felvenni a meleg beköszöntével, pedig volt
vagy három, ezért valóban elgondolkodtam azon, hogy akkor kell vennünk-
együtt-egy újat. És mivel így fény derült a turpisságra, azaz, hogy a sapkákkal
az a baj, hogy nem pillangó illetve cica van rajtuk, az ügy meg is oldódott,
mert kapott tehát egy cicásat a vásárban. Azóta persze 25 fok van, és nem is
kell sapka:) ( Ma hallottam
egy anyukától egy jó ötletet, miszerint rávasalható matricákkal kell az ilyen
problémákat orvosolni, azt hiszem, nálunk ez működni fog.)
Az elmúlt két napban azonban rádöbbentem, hogy igazán nem is kell semmi a
gyereknek. Tegnap, a ’ Kirándulásban’ egy órát szaladgált egy kopár kis
szigeten a csónakázó tavon egy szál bottal, azzal ütögette a fákat, nézegette a
futrinkákat és hangyákat, a többi gyereket, és egy óra után úgy kellett
elcsalni, mert egyáltalán nem unta még. Utána egy másik parkban tíz percig
ütögetett egy bottal három narancshéjat a porban- direkt figyeltem, meddig köti
le. Az utóbbi időben pedig szenvedélye lett a lakásban található gyufák
elcsenése. Bármit képes ezekkel is játszani- ha megfenyegetem, hogy elveszem,
ha kiborítja, akkor csak rázza, mint egy kisbaba a csörgőt. Egyébként ki és
bepakolja őket a dobozból, továbbá a fülébe dugdossa, esetleg az enyémbe- néha
az orrába is illetve bármibe, ami a keze ügyébe kerül- például süteménybe. Persze nem nagyon engedem és hagyom, ki tudja, mennyire mérgező is, de nem is tudom minden percben figyelni, ő meg ezt azért elég jól ki tudja használni. Nyilván ez is a legvonzóbb benne, hogy
elvileg nem szabadna velük játszani.
A lényeg, hogy bár nyilván nem fogom kibírni, és Nyuszika is bőkezű lesz,
igazából, egy tíz darab per csomagos gyufával okozhatnám neki a legnagyobb
örömet- amivel hivatalosan is azt csinálhatna, amit csak akar.