' Anya, és akkor az oviban a Gáborkával meg a Mercivel menekültünk, csak menekültünk, meg menekültünk és menekültünk...."
'- Igen, és mi elől menekültetek?'
'Azt nem tudom....'
Anya, ma van holnap?
Igen...
Akkor ma megyünk Kolompos koncertreee!!!
Húsgombócokat készítek neki, amit le szoktam fagyasztani, hogy vacsorára csak elő kelljen kapni. Mondom neki, hogy segíthet majd a gombócokat gyúrni. Persze pont jobb dolga akadt, de mikor már majdnem kész lettem, kijött a konyhába, meggyúrt egy gombócot, majd közölte: 'Látod anya? Csináltam a segítésbe....'
Valamit kevergettem a konyhában. Emma ránéz, majd szörnyűlködve megjegyzi: ' Húú, milyen sok!Öt deka!!!!
Nálunk is dúl az Óceánmánia, ami komoly hatással van Emmára: valami papírdarabkát a kezébe fog, és közli : ' Ez egy szentjánosbogár- uborka hal.'
Névnapoztak az oviban, pontosabban neki volt névnapja, azóta folyton azt játsza, hogy ajándékot ad.
Reggel megkapta az ajándékokat, aztán vittünk az oviba sütit, azt ebéd után megették, énekeltek neki a többiek, és az óvó néniktől kapott egy lufit. Aztán persze a mamától is kapott ajándékot, meg a papáéktól is.
Kérdezem, mi volt a dal, amit énekeltek, de Emma csak az utolsó két sorát tudja:
' Három béka jókívánság
Áldjon meg az ég....'
2013. április 22., hétfő
2013. április 18., csütörtök
A fogkrém eset
Facebook-on megjelent bejegyzésem- melyre rögvest az egész család reflektált-( zárójelben jegyzem meg, hogy azért veszek pont ilyen drága fogkrémet, mert ezt le lehet nyelni, nem tartalmaz semmi mérgező anyagot, fluor-t sem - de biztos van olyan szülő, aki ócskábbat vesz, esetleg gyakrabban is- tehát az óvoda azzal, hogy nem figyel oda a gyerekekre fogmosás közben, többet árt, mint amennyit használ azzal, ha fogmosásra szoktatja óket- tekintve, hogy ezt a családok nagy része is megteszi. Iszonyat mennyiségű kemikáliát juttatnak ártatlan háromévesek májába, veséjébe- mérgezve őket- elég nagy felelőtlenség....)
Hétfőn vettem Emmának az oviba egy fogkrémet 800Ft-ért, kedden reggel bevittük, ma délutánra több mint a fele hiányzott, ennek egy része láthatóan a gyermek ruháján volt. Értelemszerűen kivágtam a balhét , hogy amennyiben a fogmosásra nevelés a a fogkrém kinyomkodásából majd a fogkeféről való leszopogatásból áll, akkor talán nem kellene erőltetni ezt dolgot, majd mi szülők otthon megtanítjuk a gyereket fogat mosni, Emmának meg mindenféle büntetést helyeztem kilátásba:)))
Este, elalvás előtt Emma forgolódik, majd odahív az ágyhoz, odabújik hozzám és közli: ' Anya, most elmondom az IGAZSÁGOT : én nyomkodtam ki a fogkrémet, bele a számba! - Igen, és mit csináltál vele? ' Lenyeltem!'
Este, elalvás előtt Emma forgolódik, majd odahív az ágyhoz, odabújik hozzám és közli: ' Anya, most elmondom az IGAZSÁGOT : én nyomkodtam ki a fogkrémet, bele a számba! - Igen, és mit csináltál vele? ' Lenyeltem!'
2013. április 6., szombat
Stílusikon
Emmának egyre határozottabban alakul az ízlése, és Isten látja lelkemet, nem én befolyásoltam- de mivel annyira felismerhető, persze, ha látok valamit, amiről tudom, hogy megőrülne érte, megveszem- mármint, ha olcsó, és ha amúgy is szükségünk lehet rá. Az általa kedvelt darabok jellemzői:
-rózsaszín vagy lila illetve az ezek közötti árnyalatok
- van rajta valami csillámos vagy csillogó
- ezüst vagy arany színú illetve csillogó
- hercegnős
- nagyon nőcis pl csipke vagy fodor.
Emellett persze jöhet minden, ami Hello Kitty-s vagy cicás, Minnie egeres, de a Hercegnős felülírja még ezeket is.
A csúcsok csúcsa azonban az lett, amikor a turkálóban az egyik dobozból kihúzott egy selyemsálat- csak itthon vettem észre, hogy kézi festés- lila és rózsaszín virágokkal,ezüst keretezéssel- és kérte, hogy ezt vegyem meg neki, mert ez neki annyira tetszik. Na, mondom, itt a tavasz, egye fene- amúgy 150 Ft volt- és hazafelé már ezt is a nyakában kötöttem. Úgy nézett ki az én három éves lányom, mint Jacqueline Kennedy- selyemsál, napszemüveg- mindkettő elegáns- megmondom őszíntén megirigyeltem, hogy három évesen ilyen ízlése meg stílusérzéke van, de leginkább a magabiztosságát irigyeltem, ahogyan kiszúrta a dolgokat, kiválasztotta, és határozottan ragaszkodott hozzájuk.
.
-rózsaszín vagy lila illetve az ezek közötti árnyalatok
- van rajta valami csillámos vagy csillogó
- ezüst vagy arany színú illetve csillogó
- hercegnős
- nagyon nőcis pl csipke vagy fodor.
Emellett persze jöhet minden, ami Hello Kitty-s vagy cicás, Minnie egeres, de a Hercegnős felülírja még ezeket is.
Annak idején emlékszem, tudatosan vettem neki barna meg kék cuccokat is , hogy ne egy rózsaszín habcsók vagy fagylalt legyen, és szereti ezeket is, szívesen hord farmert meg mondjuk barna kabátot is, de amitől elalél, az egyértelműen a fenti lista, és szerintem ő a legrózsaszínebb lány az oviban. Cipőt ezüstöt, aranyat választ, ha lehet- esetleg szóba jöhet még ugye a lila és a rózsaszín, de egyelőre nem ölt nála ez beteges méreteket, tekintve, hogy még csak három éves, és tekintve, hogy nem szoktam minden nap kikérni a véleményét arról, hogy mit méltóztat felvenni, bár az tény, hogy azért a boltokban mindig figyelembe veszem az ízlését.
Tegnap vettem neki egy napszemüveget, na, nem mintha olyan jó idő lenne, csak tavaly lemaradtam a dologról, mert mire vettem volna, a megfizethető áruakat mind elkapkodták, és nem is jött utánpótlás.
Ki is választottam egy lilát, ami jó rugalmas anyagból volt, sportos típus, azaz elképzelhető volt, hogy egy strandi- homokozói vagy játszótéri strapát is kibír.... Sajnos nagy lett. Így aztán úgy döntöttem, hogy ma együtt visszamegyünk- és így cseréljük ki egy másikra. Aggódtam azonban, mert tudtam, hogy lesz majd ott néhány, amelyik jobban fog neki tetszeni- és kevésbé jó minőségüek, azonban drágábbak.
Na, nem is csodálkoztam, amikor kiválasztotta az egyiket azok közül, amelyeket tegnap már be is tettem a kosárba- csak pont a törékenységére való tekintettel tettem vissza. A darab ciklámen színű,és oldalt ezüst cirádák vannak- pillangók meg virágkacsok- nagyon elegáns. Termászetesen ebben jött már haza, és mindenkinek odamutatta a képét- zöldségesnek, pénztárosnak- hogy csodálják meg, mi van őrajta. A csúcsok csúcsa azonban az lett, amikor a turkálóban az egyik dobozból kihúzott egy selyemsálat- csak itthon vettem észre, hogy kézi festés- lila és rózsaszín virágokkal,ezüst keretezéssel- és kérte, hogy ezt vegyem meg neki, mert ez neki annyira tetszik. Na, mondom, itt a tavasz, egye fene- amúgy 150 Ft volt- és hazafelé már ezt is a nyakában kötöttem. Úgy nézett ki az én három éves lányom, mint Jacqueline Kennedy- selyemsál, napszemüveg- mindkettő elegáns- megmondom őszíntén megirigyeltem, hogy három évesen ilyen ízlése meg stílusérzéke van, de leginkább a magabiztosságát irigyeltem, ahogyan kiszúrta a dolgokat, kiválasztotta, és határozottan ragaszkodott hozzájuk.
Én még mindig keresem a stílusomat- pontosabban most keresem megint, hiszen elmúltam negyven éves, komoly munkám van, egy kisvárosban élek, és a gyerekszülés előtti hippicuccok, tornacipők és szűk kis pólók korszaka -el kell ismernem- lejárt. Sokat nézelődöm a boltokban, sokat vacilálok, és néha én is arra gondolok, hogy ha a fehér és fekete kombinációjánál képes lennék megmaradni, nagyon megkönnyíteném az életemet- időt is és pénzt is spórolnék, ráadásul kevesebbet aggódnék .
És a három éves gyerekem mindeközben pontosan ezt csinálja: van két szín, amit preferál, ezek jöhetnek szóba, megvan a stílusa- ezüst, csillogó, elegáns... És kész. Minden helyzetben, minden választékból pillanatok alatt választ, és aztán hordja is a dolgokat, nem lapul semmi a szekrény mélyén, amire ő egyszer azt mondta, hogy az kell neki.
Másrészt meg persze büszke is vagyok, mert a magabiztosságát én neveltem belé, vagy legalább is nem törtem le a genetikailag magával hozott temperamentumát, önbizalmát, mindig támogatom a döntéseit, sokszor hagyom választani, sokszor megdicsérem, ha valami eredetit talál ki, még akkor is, ha sokszor értelmetlen vagy még ha nem is olyan nagy szám, mert fontosnak tartom, hogy így nőjön fel, hogy tudja, hogy az élet erről szól, hogy vannak választási lehetőségeink, és az ember tevőlegesen részt vehet a saját életében, pontosabban részt kell vennie, és magának kell meghoznia minden olyan döntést, ami az ő személyes életét érinti. Persze nem a selyemsálra gondolok, hanem például arra, hogy milyen hobbit választ majd, mi érdekli, mi lesz a foglalkozása, és hogy egész életében egy dolgot akar e csinálni, vagy tízévenként váltani akar. És bár még hosszú az út odáig, azt hiszem, Emma jó felé halad a határozottságával és magabiztosságával.
Kaki- pisi humor
Hát, eljutottunk ide is.
'Emma, mondj valami vicceset!'
- 'Kaki!'
'Mondj még valami vicceset!'
-'Pisi!'
És persze gurul a nevetéstől.
Mostanában esténként az ágyban nem csak mesélni, de mondókázni, verselni és énekelni is szoktunk, aminek én örülök, mert amióta- több mint egy éve- visszaálltam a munkába, a felét sem énekeljük annak, amit előtte, és nagyon örülök annak, hogy Emma igényli is, és élvezi is. Szóval énekelünk: ' Ég a gyertya ég...' ' De anya, úgy is lehet, hogy : ' ' Ég a kaki ég....' és így tovább. Minden dalt megpróbált így átalakítani, ezért megbeszéltük, hogy először rendesen énekeljük, majd viccesen. Tehát : ' Elvesztettem -kakis- zsebkendőmet, szidott anyám érte....' vagy : Mamáéknál a legények kiöntötték a KAKIT! ' Megy a kaki a Dunán, lemaradt a kapitány....'
De a legjobb ilyenkor a fejét látni, szerintem az egésznek az a lényege, hogy borzasztó élvezettel ejti ki magát a szót, tehát a tudat, hogy ezt a szót ki lehet mondani, maga az örömforrás, és már előre annyi feszültséget generál, hogy azért dől a nevetéstől.... Meg persze a saját kis kreativitásától, hogy milyen ügyesen tudja belekombinálni a történetekbe....Néha még rímel is, meg a ritmusa is kijön, szóval nagyon kis ügyes....
Remélem, hamar elmúlik, mivel néhány tizenöt éves tanítványom még mindig benne van a korszakban, nem tudom, meddig fog ez tartani, de annyira mégsem aggódom, mert reményeim szerint az én lányomnak már most magasabb az intelligenciaszintje, mint ott néhánynak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)