Na, ezt még az előző bejegyzéshez akartam írni, de elfelejtettem, szóval az üres kalóriákhoz kapcsolódik, amit a Mányos játszótéren is osztanak. Gyermekem- gondolom mint a legtöbb gyerek- megőrül az édességért, de mondjuk nem csinál jelenetet a boltban, ha nem kap, nem is ismeri fel többségét, és ki lehet őt elégíteni egy jó reggelt gabonás szelettel, sőt, akár egy csomag virsli ( azaz bídi)-vel is. Szorongatja végig a vásárláskor a babakocsiban abban a tudatban, hogy ő kérem itt ma már kapott valamit. És amikor gyalog szaladgál, és valamit hoz, ha én visszateszem, mondván, hogy ezt most nem, akkor sem balhézik. Na, ezek után nagyon örültem, hogy mostanában nem nagyon kért vagy valahogy nem került az édesség dolog szóba nálunk. Kap elég gyakran krémtúrót, az ugye cukros, a legtöbb kekszben is van, a joghurtokban is, ha elmegyük valahová, ott is tuti, h ogy kap valami édeset, szóval már enélkül is túl sokat kap szerintem. Na, tegnap egyszer csak váratlanul elkezd ordibálni, hogy 'Mány, mány'- mire kérdezem, honnan vegyünk neked mányt- vagy valami ilyesmit, a válasz: Mama. És már áll is fel, és vonul át nagymama szobájába. Szóval kiderült a turpisság, az én 70 éves anyám, akinek naponta magyarázom, hogy milyen fontos oda figyelni arra, mit adunk egy ilyen kis májnak, vesének stb:)- és persze egyben mekkora felelősség is, és hogy már nem úgy van, mint akkor, amikor én voltam gyerek, és a hús hús volt, a babapiskóta piskóta, a májkrém meg májkrém- minden nap egy kocka csokit dug Emma szájába- amikor én nem látom. Csupa szívjóságból. Kérdeztem tőle, hogy majd az inzulinpumpát is dugdossa e neki tíz év múlva. Amikor én bio szójavirslit veszek aranyárban a gyereknek, hogy ne kerüljenek foszfátok a szervezetébe, és amiből lehet, és megfizethető- biot veszek, és magam sütöm a kekszeket meg pogikat, sőt, a kenyeret is én sütöttem, amíg Emma el nem tüntette a keverőlapátját a gépnek. És minden nap főzök, kutyulok, és akkor ő csokival tömi a gyereket a hátam mögött.:) Meg persze mindenféle E jelzésű kész teasüteménnyel. Majd mondom is neki, bezzeg az én nagymamám nem kész linzereket vett, sütötte a pogácsát, a nőszirmot, a zserbót és még sorolhatnám - tepsiszám az unokáinak, lehet, hogy az sem volt egészséges, de legalább mesterséges adalékanyagok, ízfokozók és stabilizátorok nem voltak benne. Sütőpor, szódabikarbóna, kész. És persze igazi kapirgálós tyúktojás meg bio ribizli és málnaszörp a kertből.
Minden esetre a szerbiai nagyszülőket könnyebb volt megtanítani arra, hogy ne tömjék hülyeségekkel a gyereket, mint a saját anyámat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése