1.
Emma fürdés előtt anyám szobájában ugrabugrál. Mikor megyek érte, anyám közli, hogy talált egy kis kekszet, pontosabban müzliszeletet, és azt eszi.
Mikor áthoztam a szobánkba, vetkőztetem, kérdezem tőle: -Emma, mit találtál, müzliszeletet?
- Nem müzliszelet, tyetty!!!!!
- Tyetty? -kérdezem komolyan. ( Tudom, hogy nem szabad utánozni, de akkor is......)
Emma ordít: -NEM TETTY! TYETTY!
- Keksz?
Elégedetten bólint:- Igen. Tyetty.
2.
Énekelünk. A daloskönyvben a bogarak a méhkaptárban eszegetnek, iszogatnak, természetesen mézet, egy maci pedig benéz az ablakon. Mutatom neki, és mondom, hogy persze azért, mert a maci szereti a mézet. És ki készíti a mézet?- kérdezem oktató jelleggel. Mire ő:
A Mama.
3.
Nagy szöveg most az 'elvette, leszedtette, odatette...'- a múlt idő képzése, és az az élmény, hogy el tud valamit mesélni.
Minap jövök haza, Emma szalad elém: 'Mama elvette!!!!!!'
'Mit vett el?'- kérdem én.
-'Télapót. Mama elvette Télapót.'
Kiderült, hogy anyám kapott valakitől egy csokimikulást, de mivel Emma úgyis térdig jár most az édességben- úgy döntött, majd egy másik unokájának adja, és bent hagyta a táskájában. Emma pedig kikutatta.
Anyám mindezt úgy fogta fel, hogy a gyerek árulkodik.:)))))Persze nekem ez jó, de azért nem árulkodott, csak ezt élvezi, hogy már el tudja mesélni, mi volt.
4.
Tegnap a Tavaszi Böngészőt nézegettük- már jó régen volt utoljára a kezünkben- Emma egyszer csak rámutat egy nőre, aki a vonatból száll ki:- Mama. És tényleg, anyám vett magának egy új télikabátot, és pont olyan szőrmegallérja van, mint a képen látható alaknak.
De ezután jött csak az igazi dicséret: Az utolsó oldalon apácák ücsörögnek, fagyizgatnak a tóparton- hm, így én is tudnék Istennek tetsző életet élni- és a szemüvegesre rámutat Emma, majd közli: ' Anya.'
Emma nagyon élvezi, ha néha szemüvegbe lát- de hát amúgy is kérem, igen, két éve az anyukája igazi apácaéletet él, végre, hogy valaki észrevette, és még értékeli is........:)))))))
Emma fürdés előtt anyám szobájában ugrabugrál. Mikor megyek érte, anyám közli, hogy talált egy kis kekszet, pontosabban müzliszeletet, és azt eszi.
Mikor áthoztam a szobánkba, vetkőztetem, kérdezem tőle: -Emma, mit találtál, müzliszeletet?
- Nem müzliszelet, tyetty!!!!!
- Tyetty? -kérdezem komolyan. ( Tudom, hogy nem szabad utánozni, de akkor is......)
Emma ordít: -NEM TETTY! TYETTY!
- Keksz?
Elégedetten bólint:- Igen. Tyetty.
2.
Énekelünk. A daloskönyvben a bogarak a méhkaptárban eszegetnek, iszogatnak, természetesen mézet, egy maci pedig benéz az ablakon. Mutatom neki, és mondom, hogy persze azért, mert a maci szereti a mézet. És ki készíti a mézet?- kérdezem oktató jelleggel. Mire ő:
A Mama.
3.
Nagy szöveg most az 'elvette, leszedtette, odatette...'- a múlt idő képzése, és az az élmény, hogy el tud valamit mesélni.
Minap jövök haza, Emma szalad elém: 'Mama elvette!!!!!!'
'Mit vett el?'- kérdem én.
-'Télapót. Mama elvette Télapót.'
Kiderült, hogy anyám kapott valakitől egy csokimikulást, de mivel Emma úgyis térdig jár most az édességben- úgy döntött, majd egy másik unokájának adja, és bent hagyta a táskájában. Emma pedig kikutatta.
Anyám mindezt úgy fogta fel, hogy a gyerek árulkodik.:)))))Persze nekem ez jó, de azért nem árulkodott, csak ezt élvezi, hogy már el tudja mesélni, mi volt.
4.
Tegnap a Tavaszi Böngészőt nézegettük- már jó régen volt utoljára a kezünkben- Emma egyszer csak rámutat egy nőre, aki a vonatból száll ki:- Mama. És tényleg, anyám vett magának egy új télikabátot, és pont olyan szőrmegallérja van, mint a képen látható alaknak.
De ezután jött csak az igazi dicséret: Az utolsó oldalon apácák ücsörögnek, fagyizgatnak a tóparton- hm, így én is tudnék Istennek tetsző életet élni- és a szemüvegesre rámutat Emma, majd közli: ' Anya.'
Emma nagyon élvezi, ha néha szemüvegbe lát- de hát amúgy is kérem, igen, két éve az anyukája igazi apácaéletet él, végre, hogy valaki észrevette, és még értékeli is........:)))))))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése