Ma Emmával családi bölcsiben voltunk. Ennek a formációnak a lényege az lenne, hogy az anyukák ne otthon, egyedül töltsék azt a- gyerekenként- két-három évet, amit az állam engedélyez nekik, hanem társaságban, úgy, hogy a terheiket lehetőségűk legyen másokkal is megosztani, illetve, hogy ismerkedjenek, és hasznos információkat szerezzenek egymástól. Tehát nem arról van szó-mint nálunk pl. az általam csak ’proli’ játszótérnek elnevezett helyen- ahol a szülők pletykálnak, a gyerekek meg támolyognak egyedül- hogy anyukák pletyizzenek és szórakozzanak- hanem arról, hogy pl ahelyett, hogy nap mint nap úgy próbáljanak meg mosogatni és főzni, hogy közben egy gyerek rángatja a lábukat vagy éppen üvölt a kiságyban- ezt egy kicsit emberségesebb keretek közé tegyék. Tehát egy valaki főz, egy valaki mosogat, pakolgat, egy valaki pedig bent játszik a – mondjuk- három gyerekkel.
Elméletben ez ilyen szépen hangzik.Gyakorlatban, ahány gyerek, annyi kor- annyi különböző reakció. Miután Csabi- aki még az ütős korszakban van- fejbevágta Emmát, az már mindenen elbőgte magát. Erre persze Csabi is szolidaritott, és a hat hónapos kisbaba is- tehát öt percenként hárman bőgtek a biztonság kedvéért. Rádasául az ember nem fog egy idegen lakásban a konyhában rendezkedni kezdeni- bár ez nálunk is úgy van a közös nyaralásoknál, hogy a házigazda osztja ki a szerepeket. Utasitgatni sem fogom szegény vendéglátó anyukát, hogy ideje nekiállni az ebédnek, és igy tovább. Szóval nagyon klassz lesz ez, ha kialakul, bár én legközelebbre biztos a pot-luck- ot, azaz komatálat fogom javasolni.
Körülbelül 100 db játék volt elérhető közelségben- de a gyerekek a mogyoróstálat verték le és kezdték szétmorzsolgatni a földön, mire közbeléptünk. Addigra Csabinak ez annyira megtetszett, hogy a kölesgolyót is lerántotta, mire már nem csak összeszedni, de ketté választani is kellett a lehullott ételt. Mikor a végére Andi, a házigazda behozta a porszivót, Emma telitorokból orditani kezdett, mivel traumatizálódott az orrszíváskor. Ekkorra már meg kellett állapitanom, hogy itthon mégis csak egysszerűbb, és még összekészülődni, meg hazaloholni sem kell.:) De azért máskor is megyünk.:)
A gyerekeknek egy nagyon jó- olyan ,mint egy játszóház. Új játékok, új ingerek, szocializáció, érdekes élmények- anyukáknak is jó, ha látják, mások mivel játszanak, mit olvasnak, esznek- szóval klassz ötlet. De minden gyerek máskor alszik, és máshogy, szóval az a funkciója, hogy osszuk meg a terheket azért most itt a mi kis anyai közösségünkben még nem fog egy darabig működni, szórakozásnak azért mindenképpen jó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése