Anya énekel

A zenei nevelést nem lehet eléggé korán kezdeni, sokan javasolják, hogy már az anyaméhben lévő gyermekünknek is énekeljünk... Persze ilyenkor még bármit lehet, a kapcsolat a lényeg, a néhány hetes babánál azonban már megkezdhetjük előhúzigálni a gyermekkorunk dalait rejtő emlékfoszlányokat..... Ilyenkor egyébként az emberi agy csodálatos működésének is tanúi lehetünk, és nem kis plusz örömforrás, hogy ez az agy éppen a miénk....Mert micsoda öröm, ha a – segédletként kínunkban előkeresett- Cini cini muzsika című könyben találunk egy verset- ’ Mit mos, mit mos levél katicája.....”- melyet utoljára jómagam az óvodában harsogtam és azonnal tudjuk a dallamot is? Aztán persze olyan is előfordul, hogy már hetek óta éneklek valamit befejezetlenül, és egyszer csak megtalálom az utolsó két sort: ’ Fordulj ki fooooordulj, kééééét aranyaaalma....És aztán egyre több és több dal jön elő- ’Szaabad péntek, szaabad szombat....’ Nem is tudtam, hogy ennyi dalt ismerek, és még a klasszikus magyar népdalokig nem is jutottunk el....És igaz a mondás, hogy minden babának az anyukája hangja a legszebb, mert kissé fals és repedtfazék hangomon előadott produkcióimat Emma többnyire széles vigyorral értékeli. Persze, Mozart és a Radio 1 mellett előbb utóbb eljön az ideje, hogy olyan örökzöldeket is hallgassunk, mint Halász Judit vagy a Kaláka, most azonban még csak a lemezpiac felderítésén fáradozom...:) ( Melyben nagy segítségemre van: www.egyszervolt.hu)