Az iskolába készülő nagycsoportos nagylány - erős kortárs hatás nyomására vagy kortárs nyomás hatására- úgy döntött, hogy rövid hajat szeretne. Én meg persze kaptam az ötleten, mert már eléggé el volt vékonyodva a haja és nem is nézett ki túl jól- szóval lenyisszantottam készségesen. Nagyon furcsán érezte magát először Dudika, de aztán két nap alatt hozzászokott, és nyilván az ovistársak is. Szóval elmúlt az Aranyhaj láz és a földig érő haj álma, továbbá eltűnt vele a kisbabám is, mert ezzel igazi nagylány külsőt kapott- de nem bánom, mert most úgyis illik az 'életmód' váltásunkhoz is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése