Összes oldalmegjelenítés

2012. december 3., hétfő

Első nap az óvodában

Már a reggel viccesen indult. Óvodás- kiáltottam Emmának- és jól megpuszilgattam, mire ő gyengéden megsimogatott, és lágy hangon azt mondta:  ' Anya, ugye Te is jól megnőttél, anya, ugye???' Hát igen, az elmúlt három év rajtam is öregített egy kicsit, asszem.
Öltözésnél azért volt egy kis birkózás, mivel pisiléskor levette a bugyit, amit ráadtam, de nem találtam sehol, ezért egy másikat kerestem. Na, és ekkor jött a hiszti, hogy ne azt, hanem az előzőt. Na, mondok, ez nem fogja velem ezt csinálni, mikor mostantól fogva nekem is kevesebb időm jut a készülődésre- én ugye nem mosok hajat, alig reggelizek stb- ő meg majd itt végigcirkuszol minden ruhadarabot. Ettől eltekintve azonban szépen, ügyesen összekészülődtünk, és még Mama is velünk jött, hogy ebéd után betaláljon a csoportba.
Nagy műgonddal készülődtem, rengeteg ruha, cucc, egyéb bevásárolnivaló .és bevinnivaló  volt, oviszsák,  mesepárna, festőkötény, vizesüveg, tornazsák, kiskutyafüle - még nagyítót és fogkrémet nem is vittem.... Ráadásul a jelet is mindenre rá kellett írni, rajzolni stb.
Emma rögtön becsatlakozott, reggeli torna volt-   játékosan persze, de néma csöndben- szóval elég gáz. Ő egyelőre nagyon élvezi, hogy mindent szabályosan kell csinálni- élvezi a kis vécét és hogy mindenki egyszerre nyomul- a torna is tetszett neki- szóval egyelőre tetszik neki  még a szófogadás is. Kérdeztem, hogy rendet kellett e rakni a játékoknál játék után, és mondta, hogy bizony, igen.
Aztán persze én ott hagytam, és csak a mama mesélte itthon, hogy sikerült belefeküdnie egy pocsolyába rögvest az első napon- mindkét nadrágja vizes lett- és az egyiket meg is szárították. Na, képzelem a két óvónénit- akik ugye folyton fegyelmeznek meg néma csöndben tartják ezeket a piciket- hogy ki lehettek akadva az én lányomon. Igazából nem derült ki hogy volt, mint volt, csak annyi, hogy valaki föl akarta segíteni Emmát, és akkor feküdt bele, lehet, hogy visszaengedte, vagy visszacsúszott, nem tudom. Én persze mentem a bőröndnyi holmival, és nadrágból nem vittem pótot, mert volt ugye az utcai, meg a benti , na és még harisnya is alatta- erre ezek ráadták a farmer alá a benti gatyát, oszt jól vizes lett mind a kettő. harmadik meg ugye nem volt. Este a kádban azért játszott valami 'ez a cica nagyon rossz volt, és a Margit néni megszidta....' jellegű játékot, meg most este is elég nehezen aludt el, ráadásul az volt, amitől féltem, hogy itthon volt olyan, mint a zsizsik, nem bírt magával, mert persze egy gyerek, ha lefojtják az óvodában az energiáit, otthon lesz hülye. Ráadásul tél van, még kint sem lehet eleget rohangálni.
Minden esetre most este Emma azt mondta, hogy 'menjünk megint a Margitnénises  oviba'- bár gondolom, főleg a játékok csábítják- mert hát neki az mind új, és gondolom, napi fél órát, ha játszhat velük- miután mindig csinálnak valamit- tornásznak, udvarra mennek- esznek- és ő ebéd után jön haza.
Ebédre megetették valami ' Kókuszpók' gombóccal- nem tudom, mi lehetett, de  meg - és bekajálta, az a lényeg. És megtudtuk, hogy van egy kislány, akit Milánkának hívnak.  Ja, az óvónénik mindenkit becézgetnek, így aztán délután, mikor ő is sorba tette a plüsseit, akik óvodások voltak, ő pedig az óvónénianyukájuk- akkor így beszélt hozzájuk ' Tádécska, idefigyelj rám Tádécska....'
Szóval ez volt az első nap, kíváncsian várom a folytatást.:)
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése