Az első hetet egész jól megúsztuk, jelen pillanatban orrfújás és sípoló levegővétel van, de amúgy jókedvűen, lelkesen lett vége a hétnek. Pénteken azt mondta Emma, hogy ' nagyon jól' érezte magát. Kérdeztem, hogy M. néni és Á. néni szigorúak -e, mondta, hogy igen, és hogy egyformán szigorúak. Aztán kérdeztem, hogy a Mama szerinte szigorú- e. Mondta, hogy nem. És én? Anya? ' Te sem.'- Szóval ez van- ez a két óvónő ilyen igazi vaskalapos, régivágású pedagógus, aki kussba tartja a hároméveseket, meg mindenért szól. Nem lehet a galéria lépcsőjére ülni, nem lehet akármelyik játékkal játszani stb. Ugyanakkor persze mindig kettőn áll a vásár, az én gyerekem minden nap az udvaron elesik, beleesik, beleakad valamibe és aztán visít- persze, hogy jobban rajta tartják a szemüket. Vagy állítólag fogta, és elhajította a felvágottat a zsemléről, majd mikor mondták neki, hogy akkor egye csak margarinosan, azt is odébb hajította. Akkor kérdezték tőle, hogy magában megeszi e, és akkor közölte, hogy igen, úgy jó lesz. Szóval erre nem lehet felkészülni, itthon- velem nem nagyon esik bele semmibe- még motorral is csak néha töröl- és nem kap semmi olyant, amit nem szeret, tehát nem is vagdalózik vele.Nyilván éhes volt, és ingerült lett, hogy nincs mit enni.
Csütörtökön jött a Mikulás- na, az nagyon bejött Emmának- állítólag annyira felpörgött, hogy alig bírt délután elaludni. Szóval nagyon izgalmas hete volt- óvodákkal, Mikulásokkal és ajándékcsomaggal, több kiló édességgel ,havazással , mínusz öt fokkal- múlt hétvégén Apával Dananával meg szülinapi kényeztetéssel, tortával- ezen a hétvégén meg ugyanez papáéknál. Szóval nem csoda, hogy kicsit ki van fordulva magából még úgy is, hogy egész héten nem nézhetett laptopot- meglátom a következő két hétben hogyan alakul az ovihelyzet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése