Hát, nagyon szerettem volna valami olyan címet adni, hogy tél végi hírek,de nincs rá garancia, hogy vége a télnek, csak azért, mert február utolsó napja van....
Minden esetre azóta, hogy leírtam, hogy Emma nagy ló létére hogyan papizik, komoly előrelépéseket tettünk. Már harap az én szalámis kenyeremből reggelinél. Ebédre lehet neki finoman darabos dolgokat adni- rendszeres figyelmeztetéssel, hogy :'Emma, rágjál- a fogaiddal!'- anyám szerint ezt felesleges mondani, de nem igaz, mert azt is mindig mondani kell neki, hogy az orrával szagoljon-egyébként megkóstolja a dolgot-például beleharap a szappanba. Szóval nekik még ezt is ki kell a kis agyukban alakitani- hogy mi, mire való....Na, szóval már az alma rágásával is próbálkozik- tegnap még az egész kijött belőle, ma már csak az, ahol volt egy kis héj is... Fejlődünk, és hát a szándék a lényeg. Ma már mazsolát is evett- feltételezem, hogy egészben nyelte le....És a babakocsiban egyedül elfogyasztott egy banánt.Mondjuk banánt eddig is evett, de ennyire önállóan nem. Szóval itt igazából nem is a rágás a lényeg talán, hanem, hogy a gyereknek meg kell érnie annyira, hogy akarjon egyedül enni, azaz ő akarja fogni az ételt, a kanalat stb- addig tk mindegy, hogy papizik vagy anya eteti, szerintem ez lehet a forduló pont. És nyilván a szopizás is akkor kezdi majd kevésbé érdekelni. Ma pl a cumisüvegből is egyedül akart inni, hurcolta magával, aztán csócsálta ki, ami benne volt. Szóval nagylány lett a lányom, na.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése